Drávacsepely község Baranya megyében, a Siklósi járásban, Harkánytól nyugatra, Rádfalva, Kémes és Drávacsehi között.

Drávacsepely település Baranya megye egyik ősi települése, mely a Dráva valamikor árvíz járta síkján, az Ormányság Bőköznek is nevezett keleti részén helyezkedik el.  Első okleveles említése 1177 körüli időből származik Chepely formában, mely elnevezés nemzetségnév eredetű, és a mai napig fennmaradt hol Csepely, hol Csepel alakban. 1903-ban kapta hivatalosan a Dráva előtagot.

A település kialakulása, élete és sorsa a történelmi időkben hasonló a 45 ormánysági településéhez.

A szabályozatlanul kanyargó, medrét gyakran változtató, szeszélyes Dráva által létrehozott hordalékkúpokon, ormákon, ormányokon telepedett meg a magyarság létrehozva 40-80 házból álló, jellegzetes egyutcás településeit. Megélhetést a vizek, a rétek, az erdők biztosították. De a háborús időkben e természeti környezet adott búvóhelyet a túléléshez is. A középkor folyamán közel száz községével, 17 plébániájával, a monosokori monostor révén az Ormányság az ország sűrűn lakott területei közé tartozhatott.

A török hódoltság idejében is folyamatosan lakott magyar falu lehetett Csepely, de a háborúk és járványok során a lakosság megfogyatkozott és elszegényedett. A XVI. század második felétől a reformáció hívei lettek. A nép templomot, papot, iskolát is tartott.

A töröktől való visszafoglalás után a Batthyány család siklósi uradalmához tartozott.

A XVIII. század második felében, Mária Terézia úrbéri rendezése, és a tagosítás kedvezőtlenül hatott az Ormányság népére. A nagybirtok elkülönülése a korábban a faluközösség által használt területektől végzetesen leszűkítette a falvak életterét. Ez gátolta a falvak és a térség fejlődését, de egyben konzerválta is ősi nyelvét, szokásait, gazdag népi kultúráját.

Az 1930-as években már országosan is ismertté vált Kiss Géza kákicsi lelkész, Kodolányi János, Móricz Zsigmond révén az Ormányság népének tragikus gazdasági helyzete, végzetes fogyása.

1945 után ezt a folyamatot a Jugoszlávia-ellenes idők, a határsáv, a beszolgáltatások, kitelepítések, majd a kollektivizálás pecsételte meg. Az Ormányság nagy része elnéptelenedett, az őslakosság helyén jelentős számú roma népesség telepedett meg. Drávacsepely Harkány és Siklós közelsége miatt talán kedvezőbben vészelte át ezt a korszakot. Megfogyva, de megmaradt napjainkig is életerős és településére büszke népe. A rendszerváltozás után, az új önkormányzat a település megtartóképességének növelését tűzte ki célul, mely az önkormányzati intézmények korszerűsítését, új faluház építését, a közterületek rendbetételét  eredményezte. Ma egy takaros falu képét nyújtja Drávacsepely az odalátogatók számára.

Follow by Email
Facebook